Jenny Swanson

1989 márciusa elég hideg volt, ahhoz képest, hogy már tavasz volt. New York utcáit befedte az 1 méter magas hó. Ilyen hidegben jött világra ifjabbik Jenny, az egyik Park Avenue-i kórház szülőszobáján. Csendes baba volt, felsírni felsírt, de nem nagyon lehetett máskor hallani a hangját. Imádnivaló szőke kis cukumókusbaba volt, akit mindenki megcsodált az utcán. Mindíg mosolygott, de mégse volt olyan mint a többi gyerek. Ez már 5 éves korában megmutatkozott, amikor is kijelentette, hogy híres újságíró lesz belőle. Senki nem vette komolyan a kislányt, ő pedig elhatározta, hogy csak azért is megvalósítja az álmát. Miután elvégezte az általános iskolát, olyan középiskolát választott, ahol franciát tanulhatott, mert mindíg is el akart jutni Párizsba, a divat fővárosába. Mondani sem kell, hogy kitűnővel zárta az évet, és az érettségije is kitűnő lett, tehát bárhová felvették volna, de ő mégis egy párizsi újságíró fősulit választott magának, ahol végre teljesülhet gyermekkori álma.
A fősuli nem ment neki egy könnyeny, de sikerrel vette az akadályokat, és a 2 évet elvégezve lediplomázott, és elhelyezkedett 20 évesen a Vogue magazinnál, másodállásban. Nem kellett sokáig várnia, amíg előléptették . Eddig csak alantas kis cikkeket írt, de most már ő kapta meg minden hónapban a divatrovatot.
A magánélete kicsit zűrös, a gimi óta nem volt pasija, csak futó és egyéjszakás kalandja. Buliról bulira jár, és keresi azt a pasit, aki netán majd a férje lehet esetleg. Gyereket sosem szeretne, ki is vetette a petevezetékét. De reméli, hogy megtalálja az igazit, de a legfontosabb számára a hírnév és az ezzel járó dicsőség.

Playby: Katie Cassidy