Eiffel torony

.

Kaptam egy hét szabadságot a Vogue-nál, gondoltam kihasználom, és szét fogom bulizni az agyamat. Mondani sem kell, hogy a rengeteg munkától csak az utolsó előtti előtti napon jutottam el bárba, ahol szétcsaptam magamat. A legjobb barátnőm ráncigált haza. Úgy gondoltam tehár ezen a hűvös tavaszi reggelen, hogy kimegyek, szívok egy kis friss levegőt, talán nem leszek majd olyan másnapos. A lakás, amit bérlek, egy ugrásra van az Eiffel toronytól, ahol van még egy szuper Starbucks is. Szükségem van a kávéra, mert szétrobban a fejem. Elkészülök tehát, és elindulok a kávézóba. Rendelek egy extra tripla kávét erősen, feketén, cukor és tej/tejszín nélkül. Kiadják, és orbitális összeget fizetek a kávéért, de nem bánom. megéri ugyanis a pénzt ez a jó erős kávé. Amint kilépek a kávézóból, nekem jön egy igen csak kirívó egyéniség, f*ngom sincs, hogy pasi-e avagy csaj, de nem is érdekel, mert kiborult a kávém, amiért 4 eurót kellett fizetnem.

-Ezt most kifizeted b***d meg??? Figyelj már oda hogy hová lépsz te idióta senkiházi barom! - üvöltöm le a fejét. Nem lennék ilyen, ha nem másnaposan borítja ki véletlenül azt a kávét, amiért én hülye kifizettem 4 eurót...

Nem is tudom, hány embertől hallottam már, hogy jobb lenne, ha levágatnám a most éppen majdnem a fenekemig érő hajam. De mi a p.csa bajuk van vele? ez az ÉN hajam, azt csinálok vele, amit ÉN akarok, és nekem ebbe senki nem fog belepofázni. a legutóbbi fotózáson odavoltak érte, ráadásul nekem is sokkal jobban passzol így, mint röviden, sz'al ez már kezd lassan idegesítő lenni, hogy az emberek, ahelyett, hogy a saját elk.rt életüket tennék helyre, az enyémbe pofáznak bele.
Ma reggel is attól kezdődött a napom, hogy reggel ötkor a drága édesanyám felhívott, hogy látta a fényképemet valami újságban, és hogy b.ssza a szemét a hajam. Örüljön neki, hogy nem festettem hidrogénszőke-rózsaszín csíkosra, pedig gondolkodtam rajta. Vagy szivárványszínűre, mint a nyan cat után húzódó bigyó. Vagy a csillámpóni, vagy mi a kínom az. De most komolyan, ezért kellett hajnal ötkor felébreszteni?
De ha már egyszer felzavart, úgy döntöttem, korábban betolom a képem a stúdióba, ahol az együttesemmel az új lemezünket vettük fel, és áténeklem azt a néhány dalt, ami eddig megvan. De előtte kötelező a látogatás a Starbucks-ba, és egy randevú a kedvenc moccachino-mmal. Anélkül nincs reggel. Szerencsére sikerült megtalálnom a legrövidebb sort, így pár perc múlva már a kezemben a gőzölgő itallal hagytam el a kávézót. Már akkor észreveszem a látszatra elég másnaposnak tűnő szőke csajt, de akkor csak átsiklik fölötte a tekintetem. Életemben nem gondolnám, hogy pár pillanat múlva frontálisan neki fogok ütközni. Az már csak részletkérdés, hogy majdnem pofán b.szott az ajtóval, amikor kijött. Meg még rám üvölt.
- Nyugi, kislány, nem kell egyből így felb.szódni. Mellesleg te is majdnem pofán b.sztál az ajtóval.... Te is figyelhetnél arra, merre mész, cicamica.
Igazából kedvem lenne kiröhögni, nem csak azért, mert vicces, ahogy így felidegesedett, de amúgy is, kilométerekre látszik rajta, hogy nem éppen van jó bőrben. a kávé helyett inkább valami luxusnyaralás kéne neki... Vagy legalább valami masszőr. Á propos, délután négyre otthon kell lennem, mert Juliette akart tőlem valamit.... Ó, b.szki.